Elina Kendra Hawkins

Csoportod:

Igaz

korod:

tizennyolc

születési hely + idö:

1995 márc. 9. Rosewood

Titulusod:

ღMiss. Beauty&Crazy Girlღ

Jellemzésed:

Csak nézz rám. Gyerünk, pillants oldalra a képemre. Megvan? Rendben. Le merem fogadni, hogy elsőnek a szőke hajam tűnt fel neked. Tuti biztos vagyok benne! Hiszen a feltűnő, lapockáig érő, szőke és göndör fürtjeim senki tekintetét nem kerüli el. Másodjára talán a szemembe nézhettél, ami világoszölden ragyog az arcomon. De, ha még tippelnem kéne, gondolom feltűnt a százwattos mosolyom is, ami mindig ott virít a pofimon. Már messziről sugárzik rólam a kedvesség, a vidámság és a szeretet. Finom vonású babaarcom van, pisze orral, rózsaszín ajkakkal. Testalkatom ideálisan vékony, mondhatni, az elvárásnak megfelel, bár nem csontsovány, mégis többször felfigyelnek rám mint a csontkollekció lányokra.
Öltözködésem csajos, néha kissé bohém, mégis kifinomult és hozzám illő, de általában csak világos cuccokban jelenek meg, azokat variálva, mivel van belőlük rengeteg. Ettől még fiatalabbnak tűnök az emberek szemében.

Jellemzésed:

Az emberek általában Elenának, Lenának, Linának és Candynek becéznek, persze Elinának és Kendrának is sokan szólítanak. Nincsenek titkaim, s bár őrzök egy jó néhányat, azokat sohasem mondanám el senkbek. Jókislány vagyok, nem vagyok önzö, manipulatív és bunkó. Ezért is lettem igaz, hiszen nincs okom másnak lenni. Még 100%-ig igaz vagyok.
Vidám természetű, egészséges lány vagyok. Bohókás, fiatalos, és imádnivaló kisugárzással. A beszélőkém sokak szerint igen jól működik, mert általában nem áll be a szám. Kedvesnek tartom magamat, nem nagyképűnek - inkább a szerénység felé hajlok, de na... mindenki fényezi magát az előtörténetében... - . Makacs lennék, de türelmes és megértő. Szívesen meghallgatom az emberek búját-baját. Egyszóval nagyon nyitott személyiség, de nem tolakodó, bosszantó, idegesítő és unalmas. Semmiféleképpen nem. Kellőképpen visszafogott, és kellőképpen leköti az emberek figyelmét, akár hosszú időre is. Jó emberismerő, felismeri, ha valaki csak érdekből van vele például. Kissé álmodozó típus, de ezt sem viszi túlzásba, ugyanúgy, mint a többi tulajdonságát sem.

Elötörténet:

1995-ben születtem, egy fényesen ragyogó napon Rosewoodban. Egy ideig itt is éltünk, mondhatni általános iskolás koromig, így bőven volt időm ismerkedni. Akkor ismertem meg többek között Alisont is, aki mára már halott. Hihetetlen, de miután elköltöztünk, azután is tartottuk a kapcsolatot, s habár nem voltunk legjobb barátnők, még kiskorunkban bíztunk egymásban. Ali már akkor zsarnokoskodó volt, amit az én tulajdonságaim tökéletesen egyensúlyoztuk. A barátságunkat mondhatni körülbelül 15 éves korunkig tartottuk, utána már sajnos nem beszéltünk annyit. Én viszont aközben sok embert ismertem meg Toscana-ban, ahová költöztünk. Többek között a Tonkin ikreket is, akikkel remek barátságot kötöttem. Mondhatni, ők voltak a legjobb barátnőim. Feltétel nélkül megbíztam bennük, és szerettem őket, és ez még mindig tart. Az életem nagyon jó volt, mindent megkaptam, egyke révén el voltam kényeztetve, persze csak kellőképpen. A szüleim szerették egymást, boldogságban és szeretetben nevelkedtem...
De teltek-múltak az évek, s megtudtam, mi történt Rosewoodban Alivel. Kissé szétcsúsztam akkoriban, hiszen ha már évek óta nem is tartottuk a kapcsolatot, régen barátnők voltunk.
Ez után már esemény-eseményt követett. Szörnyű autóbalesetet szenvedtem a szüleimmel, akik belehaltak a sérülésekbe. Nekem eltört a sípcsontom, így a lábam még mindig gipszben áll. Valamint emlékezetkiesésem van. Nem emlékszem a történtekre, így össze vagyok zavarodva most, kétségbe vagyok esve. Nem tudom mi okból, de Noráéknál lakom, akik időközben Rosewoodba költöztek, velem, mivel Charlotte közutálatnak szenvedett a teherbe esése miatt, s mert annyira nyugodt kisvárosnak tűnt ez számukra, legalább is az ottani felforduláshoz képest. Én pedig nem sejtettem, hogy Ali ügyét még nem zárták le. De viszont ez a legkevesebb problémáim közé tartozott. Mivel visszamenőleg közel egy hónapja nem emlékszem semmire ami abban a hónapban történt. Vagy csak olyannyira nem akarok emlékezni, olyannyira megrázó a dolog, hogy az elmém teljesen kizárja a dolgokat. Vajon mi lesz ebből? Toscanaban hagytam az emlékeimet, a barátomat Ty-t, és néhány cuccomat is. Charlotte szerint semmi nem maradt ott, mivel elárverezték a házamat. Teljesen kétségbe vagyok esve, magamba vagyok zuhanva és nem vagyok jól. Mi történt azzal az imádnivaló Lenával aki Toscanaban élt? Remélem egyszer minden kiderül, minden az eszembe jut, és újra önmagam lehetek....